>
>"Kicsit megnőtt a kolónia"
>Brüsszelben magyarul is mindent el lehet intézni
>Népszabadság • Szőcs László • 2005. március 5.
>http://www.nol.hu/cikk/354164/
>Elromlott a számítógépem? Salamon Gergely a megoldás. Nem indul az autó
>sem? Akkor Szentpétery István vagy Szikora Mihály. És mindettől már rosszul
>is vagyok? Jöhet dr. Varga József.
>
>Legalábbis a "hasznos magyar címek" szerint, amelyek listáját a brüsszeli
>magyar nagykövetségen lehet beszerezni.
>
>Csak magyar orvosból 54 praktizál a belga fővárosban - tudom meg Kállay
>Oszkár nyugdíjas szemésztől. Legtöbbjük már itt végezte az egyetemet,
>amelynek az alapképzése jóval szigorúbb a magyarénál, így az otthonról
>hozott diplomákat nem is hitelesítették. A köztes megoldás az volt, ha
>előbb Belga Kongóban vállalt munkát az illető doktor. Az említett listán a
>belgyógyásztól a bőrbetegségek tudorán át a fül-orr-gégészig sorjáznak a
>magyar nevek. És mennyivel könnyebb magyarul elmondani a panaszainkat - ha
>van kinek!
>
>- Azt hiszem, főleg nem is a számítógépek magyar operációs rendszere miatt
>hívnak, bár persze ilyen is előfordul, és azzal itt más nemigen tud mit
>kezdeni - mondja Salamon Gergely. Hanem azért, mert olyan témában kellene
>idegen nyelven beszélni, amihez egyébként sem értenek, ezért szoktak jobban
>örülni neki, ha magyarul tudják intézni. A fiatal számítógépes szakember
>elmondja: másfél éve még alig akadt kuncsaft, most meg már alig győzi a
>megrendeléseket. Igaz, közben "rendes" állást is talált az Európai
>Bizottság kutatási főigazgatóságán.
>
>Ahogy sokan mások is. "EU-sok és nem EU-sok - úgy tűnik, kicsit
>megnőtt/átalakult a brüsszeli magyar kolónia. Mi lenne, ha szerveznénk
>szeptember végén valami sörözéssel egybekötött összejövetelt?" - ír be
>valaki az egyik brüsszeli magyar beszélgetőfrumra az interneten. Ilyenből
>is legalább négy van - az egyik kifejezetten az európai uniós
>alkalmazottaknak. Meghívásos alapon működik - csakúgy, mint a WiW
>(eredetileg magyarországi) "virtuális közösség", amelynek szintén van
>brüsszeli szekciója.
>
>Kállay Oszkár nem pusztán nyugdíjas szemész. A Brüsszeli Magyarok
>Szövetségének elnöke, az itteni Magyar Ház vezetője. 1958 óta él az
>országban, 16 évesen érkezett. Mint mondja, a leszármazottakkal együtt
>háromezer emigráns magyar él az egymilliós fővárosban, 34 ezer a tízmilliós
>Belgiumban. Flandriában és Liege-ben is van egyesület. Vallóniába egyébként
>sok magyar emigráns ment bányásznak. (Miként sok lengyel, olasz is: a
>futballista Scifo, a vallon szocialista pártvezér Di Rupo felmenői
>például.) A föld alatt talált munkát számos "spanyolos", azaz a 1936-39-es
>polgárháborút megjárt magyar is. Van magyar bál, magyar teniszverseny, kedd
>este tízkor (!) magyar teremfoci, énektanítás, magyar élelmiszer-szaküzlet,
>szuvenírbolt. Két magyar vendéglő is működik, de szinte magyar helynek
>számít már a Tribeca étterem könyvtárszobája is, amióta itt tartják a
>Brüszszeli Magyarok Európa Körének (Brümek) rendezvényeit. És tavaly
>decemberben megnyílt végre a Magyar Intézet is, a "hivatalos"
> kultúrképviselet.
>
>Különös dolgok történnek. - Egyszer csak bejön a Magyar Házba egy fekete
>bőrű ember. Magyarul szólal meg. "Nem is tudtam, hogy itt is vannak
>magyarok" - mondja. Szóhoz sem jutottam - meséli Kállay Oszkár. Kiderült: a
>meggyilkolt kongói miniszterelnök, Lumumba fia az illető, aki
>Magyarországon végezte az egyetemet. A felesége pedig "flamand"
>Bartók-lány, és magyarul beszélnek egymás között.
>
>Thierry, a Vieux Tilleul utcai szupermarket pénztárosa a börtönbüntetését
>töltő Pándy Andráson kívül ugyan még nem hallott magyarról, a belgiumi
>magyarok - képességeik függvényében - valójában igen sokra vihették az
>országban.
>
>Az idős szemész műkedvelő történész, zenész, régi órák gyűjtője és a Máltai
>Lovagrend tagja is egyúttal. A tévéből emlékezhetnék rá: ő megy a Szent
>Jobb mögött az augusztus 20-i körmeneten. Mint mondja, a patinás, 1870-ben
>épült, de régebbi elemeket is tartalmazó Magyar Ház - egy pesties hangulatú
>utcában, két lépésre a sikkes Louise sugárúttól - korábban "magyar sziget"
>volt. Ma már csak "félsziget", mert időközben helyreálltak a kapcsolatok az
>anyaországgal.
>
>A Magyar Népköztársaságból annak idején nem kérő belgiumi magyarok számára
>az utóbbi időben nemcsak biztonságossá, de elérhetővé is vált a
>magyarországi utazás. Huszonötezer forintnak megfelelő összegért ma már a
>fapados WizzAir akármikor Budapestre visz, de van, hogy ingyen: csak a
>reptéri illetéket kell megfizetni. Az internetnek köszönhetően ma már a
>kommunikáció is könnyebb. Aki például MSN- vagy Skype-programot telepít a
>gépére, egész nap beszélhet az otthoni rokonokkal - teljesen ingyen.
>
>A "félszigetet" gyarapítja az a közösség, amelyet Kállay Oszkár
>"vándormagyaroknak" nevez. - Először gyakornoknak jöttek az európai uniós
>intézményekbe, aztán itt ragadtak - mondja.
>
>Különféle számítások keringenek, de aligha túlzás, hogy mintegy ezer
>emberről lehet szó. Csak az Európai Unió melletti magyar állandó
>képviseleten százan dolgoznak, és van két további nagykövetség is.
>Százas-százas nagyságrendben vannak jelen magyarok az EU egyes
>intézményeinél is: a "leigazolt" tolmácsok és fordítók például 120-an.
>Magyar újságírók most éppen tizenheten; a hőskorban, a 90-es évek első
>felében az MTI akkori tudósítója, a ma is itt élő és dolgozó Fóris György
>még a cseh és a lengyel hírügynökségi kollégával hármasban alkotta a
>közép-európai csapatot.
>
>A legtöbb - mondjuk így - kiküldöttre családtagokat kell számolni.
>Feleséget, férjet, gyereke(ke)t, esetleg az utóbbi(ak)ra vigyázó, kiköltöző
>nagymamát. Ebből gyúródik össze egy heti-kétheti-havi rendszerességgel
>ingázó, de a tavaszi-nyári-téli szünetre bizonyosan alámerülő kétlaki
>réteg. Helykeresők.
>
>Az ősszel az Európai Parlamentben is némi vihart kavart, s az EU
>ombudsmanjáig is eljutott, hogy tavaly májustól az uniós alkalmazottak
>rosszabb besorolással kapnak munkát, mint azok, akiket előbb vettek fel.
>Vagyis az összes magyar EU-hivatalnok bére alacsonyabb. Brüsszelben jogilag
>ügyesen körülárkolták az intézkedést. Egy kisebbség háborog, petíciót ír,
>elmegy az Európai Bíróságig is, a többség azonban azt mondja: itt jobb a
>fizetésem, mint otthon, a gyerekem jobb levegőt szív, az óvodában-iskolában
>tökéletesen megtanul egy másik nyelvet. És marad a család.
>
>Ilyen bejegyzéseket olvasni a brüsszeli magyar fórumokon (szöveghűen, a
>chat kissé könnyed, a helyesírásra fittyet hányó írásmódjában):
>"Kedvesemmel jan. 1-jétől költözünk Brüsszelbe, és elképzelni sem tudjuk,
>hogyan megy ez az internetes albérletkivevősdi. Ha vannak erről
>tapasztalataitok, legyetek mán oly kedvesek, és osszátok mek velünk!
>Valamint egy nem teljesen befejezett fizika tanárszakkal, funky + jazz +
>blues stb. gitárosként (gyorsan fejlődő fajta, és már elég jó is talán)
>keresek munkát."
>
>De a munka nem minden. Kérdés a WiW brüszszeli szekciójában: "Én februártól
>fogok Brüsszelben élni a férjemmel. Engem az élet érdekelne: pl. hová
>jártok szórakozni, úszni, kajálni, csak úgy beülni (pl. kávézók),
>ilyesmi...". És a válasz (szöveghű írásmódban): "Sok bulihely van, de
>általában még korán úgy megtelnek, hogy alig lehet levegőt kapni. Amúgy
>leginkább a latin zene megy mindenhol, mert azt szeretik a belgák. Ami a
>beülést illeti, a legjobb a kocsiba beülni és lelépni Brüsszelből az
>Ardennekbe vagy Gentbe vagy Leuvenbe sőttt egy hónapja Luxemburgban
>találtam olllan de ollan király helyet hogy ahhoz képest Brüsszi
>felhozatala csak a tunyogmatolcsi ELVIS THE KING diszkotéka. Általában jobb
>azokban a városokban szórakozni, ahol több a fiatal. Ja, és nem is mondtam,
>hogy a belga bulikban katasztrofális a zene, és amikor negyedszer játsszák
>le hogy baila baila baila me az már sok egy kicsit."
>
>Aki Brüsszelből utazik haza, úgy érzi, kicsit mintha "vidékre" menne. -
>Kórházba került otthon a feleségem, siettem haza meglátogatni. A kórházi
>dolgozók összesúgtak a hátam mögött: I. úr Brüsszelből jött! Még rá is
>játszottam egy kicsit, mindennap más öltönyt vettem fel - meséli I. úr.
>
>Aki viszont nagyon sok időt itt tölt, akár belga is lehet. - Nincs olyan
>nagy különbség a kultúrában. Katolikus ország ez is - summázza véleményét
>Kállay Oszkár. Utánagondolok: tényleg nincs. Legfeljebb nem kapni mákot a
>közértben, kilenc előtt nem nyit ki a posta, nem a lépcsőházon, hanem a
>tágas ablakokon át költöztetnek. És belga nem nagyon hív vendéget a
>lakásába - belgát sem.
>
>Thierry, a Vieux Tilleul utcai szupermarket pénztárosa a börtönbüntetését
>töltő Pándy Andráson kívül ugyan még nem hallott magyarról, a belgiumi
>magyarok - képességeik függvényében - valójában igen sokra vihették az
>országban. Odahaza is feltűnést keltett a két évvel ezelőtti EU-népszavazás
>előtt a tíz legnevesebb belgiumi magyar értelmiségi (B. Nagy János és B.
>Nagy Ottó kémikus, Deutsch Gyula fizikus, Fayl Gilbert, az Európai
>Tudományos és Művészeti Akadémia titkára, Frühling János onkológus, Hevesi
>László kémikus, Kolosy Márton kardiológus, Kolosy Pál kutatóorvos,
>Lámfalussy Sándor közgazdász, "az euró atyja", Mándy Pál közgazdász,
>valamint Rezsőházy Rudolf politológus) felhívása.
>
>Tobolik Zoltán - ma már operatőr - szerencsét próbálni jött Belgiumba.
>1989-ben, 25 évesen. Trabanttal, benne háromszáz konzervvel. Elkezdte a
>brüsszeli filmművészeti főiskolát, úgy élt meg, ahogy tudott. Egy ifjúsági
>szállón dolgozott napi három órát, cserébe pedig ott alhatott. Amikor a
>mozikban a Go Trabi, Go! című filmet vetítették, odament a Trabanttal, és a
>kijövők száz frankért (mintegy hatszáz forintért) mehettek vele egy kört.
>Újévre vett egy malacot, a német turisták pedig egy márkáért meghúzhatták a
>farkát.
>
>Közben jól megtanult franciául. A főiskolán dolgozott egy filmen, amelyik
>Cannes-ban nagydíjat kapott. A címe az volt: Veled is megtörténhet. Aztán a
>portugál televíziótól, majd a Reuterstől kapott munkát.
>
>Később úgy döntött, belga lesz. Mint mondja, operatőröknél nem hátrány
>például, hogy egy telefonhívásra akár ma este Amerikában lehet. Ez belga
>útlevéllel lehetséges, a magyarhoz vízum kell. A belga állampolgársággal
>ráadásul az ő végzettségével művész státust kaphat az országban. -
>Igazolnom kellett, hogy integrálódtam a belga társadalomba - emlékszik
>vissza Tobolik Zoltán. - Hoztam az ajánlóleveleket. Egy barátom megírta,
>hogy együtt járunk moziba, és nagyon jó belga lennék. Flamand és vallon
>paptól is vittem ajánlást.
>
>Végül nem bírta a várakozást, kikereste, ki a belga szenátus elnöke, és
>bement a fogadóórájára. - Nézze, nekem terveznem kell az életemet: döntsék
>el végre, jó vagyok-e belgának vagy sem! - mondta neki.
>
>Egy hét múlva megjött az igen válasz.
>
>Veled is megtörténhet.
>
>Brüsszel, 2005. március
>
>
>
>
>Send instant messages to your online friends http://uk.messenger.yahoo.com
>
>[Non-text portions of this message have been removed]
>

_________________________________________________________________
Express yourself instantly with MSN Messenger! Download today it's FREE!
http://messenger.msn.click-url.com/go/onm00200471ave/direct/01/